Mikor lehet szükség az elhízás kivizsgálása kapcsán felmerülő vizsgálatokra?
Manapság egyre több ember szenved az elhízás okozta problémák körében. A gyorséttermek, kevés testmozgás és energiaszegény életmód könnyedén vezethet manapság az elhízáshoz. Az elhízás pedig nem csak esztétikailag, de egészségügyileg is tönkreteheti az ember önértékelését és közérzetét, nem beszélve arról, hogy rengeteg betegséget képes magával húzni. Az elhízás kivizsgálása során azt vizsgáljuk, milyen háttérkörülmények munkálkodhatnak abban, ha az ember elhízik és miként lehet megelőzhető az obezitás.
De mit is jelent az, ha valakire azt mondjuk “ el van hízva “ ?
Az elhízás a kóros zsírfelhalmozódás a szervezetben, illetve maga az „elhízás” szó a szervezet nagyobb zsírtartalmát jelenti az egészséges mennyiségnél. Azonban akadnak olyan személyek is, akik csupán esztétikai problémának tekintik ezt napjainkban, pedig ez egy az egészséget súlyosan veszélyeztető, kóros állapot, amely több súlyos, az életet is veszélyeztető betegség kockázatát a sokszorosára is tudja növelni.
Amennyiben az egyén testsúlya 20%-kal több az ideálisnál, akkor beszélhetünk elhízásról. Orvosi értelemben túlsúlyosságról beszélünk akkor, ha a magasabb testsúly megoszlik az izmok, csontok, zsír és víz tömege között.
A felszaporodott zsírrétegek szemmel is jól láthatók az elhízással küzdő személyen. Attól függvén, hogy a zsírfelesleg a test mely részére rakódik le, két féle elhízási formáról beszélhetünk, az alma és körte típusú elhízásról.
Az elhízás típusai
- Alma típusú elhízás: A zsírfelesleg többnyire hasra, mellre, nyakra és arcra rakódik le.
- Körte típusú elhízás: A zsírlerakódás az alhason, fartájon, valamint a combokon jellemző.
A klinikai tapasztalatok szerint az alma típusú, vagyis a hasra történő elhízás sokkal több kockázatot hordoz, mint a másik forma, inkább hajlamosít a leggyakoribb szövődményekre, például a magas vérnyomás, a szív és érrendszeri betegségek, a cukorbetegség és az ízületi, mozgásszervi elváltozások kialakulására.
Az elhízás kivizsgálása: milyen okai lehetnek az elhízásnak?
- A genetikai hajlam: A genetikai adottságok nagyban befolyásolják, hogy a szervezet zsírszövetei milyen mennyiségben és arányban oszlanak el a testen.
- A helytelen táplálkozás: A nem megfelelő étrend (szénhidrátban gazdag, illetve cukortartalmú ételek túlzott fogyasztása) a rendszertelen étkezés illetve gyakori nassolás egyenes út az elhízáshoz.
- Pszichés tényezők és a stressz: A túlzott élelmiszer fogyasztás gyakran olyan pótcselekvés, amely mögött nem szokványos pszichés állapot (kóros hangulatváltozás, stressz, feszültség, unalom, harag, stb.) áll.
- Szervi rendellenességek, kialakult betegségek: Egyes betegségek (pl. pajzsmirigy-alulműködés, központi idegrendszer betegségei) kísérő jelensége a kisebb vagy nagyobb mértékű elhízás.
- Mozgásszegény életmód, a lustaság: Amennyiben a kalóriabevitel mellett nem végzünk testmozgást, felborul az anyagcsere kényes egyensúlya.
- Terhesség: A terhesség során a nők testsúlya a magzat súlyának körülbelül háromszorosával gyarapszik.
- Környezeti hatások: Társadalmi, kulturális, családi és egyéb társasági körülmények egyaránt hatással vannak étkezési szokásainkra.
Az elhízás oka az esetek többségében egyszerűen megfogalmazható. Az érintettek több energiamennyiséget tartalmazó táplálékot fogyasztanak, mint amennyire a szervezetünknek szüksége van, vagyis amennyit a testük az adott életmód, aktivitás mellett el tud égetni. A felesleges tápanyagot a szervezet zsír formájában elraktározza. Határozottan ritkábban fordul elő, hogy betegség okozza a kóros súlygyarapodást. Az elhízásra való hajlam öröklődhet is, de ennél fontosabb, hogy a családtagok általában hasonló életmódot folytatnak, és a szülők az étkezési és mozgási szokásaikat nagyrészt tovább adják gyermekeiknek. A felnőttek életmódját pedig a munkahelyi és egyéb körülményei is befolyásolják, például igen gyakran vezet elhízáshoz az ülő munka, a váltott műszak miatti rendszertelen étkezés, vagy akár a stresszoldásként elfogyasztott többletkalória is.
Az elhízás kivizsgálása: az elhízás betegségei
Az elhízást gyakran szervi rendellenességek okozzák. Az alábbi betegségek jellemző kísérő tünete lehet kisebb-nagyobb túlsúly:
- Metabolikus-X szindróma
- Policisztás ovárium szindróma
- Cushing-szindróma
- Inzulint termelő daganat
- Pajzsmirigy elégtelenség
- Prader-Willy-szindróma
- Laurence-Moon-Bardet-Biedl-szindróma
- Központi idegrendszeri betegségek
Mint oly sok más betegségnél, az elhízás prognózisa az alapbetegség függvénye. Rosszindulatú daganatok esetén a túlélési esély ma is szerény. Amennyiben az elhízás kivizsgálása során az derül ki, hogy ez az elsődleges tünet, vagyis alapvetően életmódbeli hibákra vezethető vissza, a szövődmények szabják meg. Az elhízás legjellemzőbb szövődményei a következők:
- Érelmeszesedés
- Magas vérnyomás
- Koszorúér-betegségek
- Agyér-katasztrófa (stroke): agyvérzés
- Érelzáródások:
- Cukorbetegség Rák
- Az alvási apnoe
- Ízületek porckopásos betegségei (artrózis)
- Depresszió, öngyilkossági hajlam
Az elhízás kivizsgálása: megelőzési lehetőségek
Az elhízás kivizsgálása során fontos megemlítenünk az obezitás megelőzésének lehetőségeit. Mivel ez a betegség elsősorban a táplálkozás helytelenségével és a mozgás hiányával kapcsolatos, itt kell helyén kezelni a felmerülő problémákat. Este hat óra után már nem érdemes ételt fogyasztani, előtte pedig többször keveset, mellőzve a cukorban túlzottan gazdag ételeket, édességeket, italokat. Fontos a megfelelő étkezési diéta kialakítása és betartása, illetve a megfelelő sport kiválasztása, például a kocogás-futás, vagy bármi olyan testmozgás, amivel zsírt lehet égetni. Ez hetente legalább három alkalommal javasolt, egy órán keresztül.
Nagyon sokszor megjelenik a kényszerevés a túlnyomó szomorúság és depresszió hatására, mivel a beteg tehetetlennek érzi magát. Azonban kiemelkedő változásokat érhetünk el, ha elmegyünk egy orvoshoz, vagy étkezési tanácsadóhoz is fordulhatunk, esetleg elkészíttethetünk egy személyre szóló, speciális étrendet.
